You are not connected. Please login or register

Világtörténet

Go down  Üzenet [1 / 1 oldal]

1Világtörténet Empty Világtörténet on Kedd Feb. 26, 2019 10:05 pm

Nadyun

Nadyun
Fejlesztő
Fejlesztő
Teremtéstörténet 


A kezdetek kezdetén egyetlen lélek vándorolta az ürességet. Csak saját létezését ismerve, a magányosság tengerében úszott. Nem voltak társai, családja, csak egyként létezett, mint hatalmas energiák gyűjteménye. Az energia idő nélkül járta be a végtelenséget, majd egyszer, hirtelenül, felébredt benne az öntudatosság. Magára ismert az energia, s megvetette saját magányát. Az ürességbe mélyülve új kívánsága akadt. Tudni akarta, milyen igazán élni. Tudni akarta, milyen az, ha több lélek van jelen, s együttlétükkel segítik társaikat. Az ereje megvolt ahhoz, hogy létrehozza a kezdetek családját, s ezt a szeretet teljes erejével valósította meg. Megosztotta testét, a tiszta energiát, és először létrehozta az angyalokat. Az angyalok a mindenható istennő, Nadyun hírnökei. Azzal a feladattal áldotta meg őket, hogy az utánuk létrehozott, ténylegesen élő lelkeket szolgálja. Létrehozta terrát, amit saját, immáron létező társaival, az angyalokkal együtt alakított, hogy tökéletes legyen az élet befogadására. Különböző terepek, növények, s állatok és erős bestiák, kik mind élelemként és veszélyként szolgálnak. Nadyun nem kívánt könnyű életet létrehozni, hanem igazán tanulni akart, így kellő nehézségeket állított a következő teremtése elé. Emberek. Az emberi lelkeket megteremtette, saját energiájából, hogy azok megszerezzék az életet s annak minden létező formáját. Nadyun kíváncsisága az egekben, míg a szenvedők a földön.


Nadyun megszabta az élet szabályait, de még ő maga sem tudta, hogy milyen következményei lesznek. Aggodalmai keletkeztek saját világával szemben, s mint aggódó anya, karjaiba vette az “elsőszülötteket.” A magányt jól ismerte, s ezen gondolattal hozta létre leggyengébb gyermekeit. Az elsőszülöttek 5, tudatlan emberből állt. Nadyun a védelmükre sietett, saját hibáitól félve, s az emberek között élt, mint istennő. Habár ezzel ő maga megszegte a törvényeket, ha az alkotó teszi meg azokat, akkor megbocsájtható. A mindenható anya védelme alá vette a gyengék csoportját, míg szemében elég erőssé nem váltak. Nadyun tiszta szeretetből tanította meg őket arra, hogy éljenek túl ebben a világban. Védelemre, támadásra, gyilkolásra, s az élet minden egyéb tevékenységére megtanította őket. Isteni tanár, mindenható anya, a hatalmas istennő. Látva gyermekeinek tudatlanságát, újabb eszközzel ruházta fel őket.
Mágia. Szabályait átgondolva, s lelkükben fluxtestet létrehozva képesek voltak Nadyun szálain keresztül az ő erejét sajátjukra fordítani. Ez megadta a gyilkolás és védelem alapját, bármennyire limitált is legyen. Az élet szabályaihoz vélte az újdonsült lélekrészt. Nem hagyhatta, hogy elpusztítsák magukat, így limitálta a fluxtest fejlődését. Ha túl sokat használták, akkor fájdalomra bírta őket, ha irányították magukat, jutalmat kaptak. Fluxtestük tükrözte a lélek színét, s érzelmi állapotuk véglegesen befestette. Ha közelebb kerültek az istenek kezeihez, akkor erősebbé váltak, ha messzebb, akkor pedig sajnálva Nadyun maga vette őket ölébe. A mágia erős, de mindent megalkotott. Villámokat irányíthatnak, s bizonyos fokig lehetséges volt az élet szabályainak megszegése.


Nadyun okos volt, de egyben szigorú is. Főleg, ha a saját világáról volt szó. Tudta, hogy nem élhet velük örökké, s tudta, hogy az emberek változni fognak. A fluxtest a lélek tükre lett, mely megtestesítette az emberi változást, s ez a mágiájuk típusán nyilvánult meg. Aki a sötétségbe került, csak a sötétségbe nyúlhatott segítségért. Aki a mennyekbe emelte kezét, angyallá változhatott. Ki a világ egyensúlyát látta, a villámok mestere lett, aki a rombolást éltette, a tűz kőré ült. Voltak, kik az erdőkbe menekültek, mint a természet egyetlen mentsvára, mások a tenger mélyére merültek, hogy feltárják saját lelkük titkait. A lélek változása diktál.
Nadyun, látva gyermekeinek örömteli arcát, elhagyta saját fizikai létezését, s végre biztos volt saját teremtményeiben. Egyedül hagyta őket, s nyom nélkül visszatért a felhők kanapéjára, hogy fentről figyelje a világ történéseit. Az élőkben ez hatalmas nyomot hagyott. Voltak, kik a sötétségbe merültek, s elvetették az istennőt, amiért elhagyta őket, s voltak, kik még jobban fordultak felé. Az emberek külön csoportokra oszlottak. Azokat követték akikben a legjobban hittek, s elhagyták az eredet helyét abban a reményben hogy újra megtalálják az édesanyjukat, vagy hogy megtalálják életük igaz értelmét. A csoportok több száz éven keresztül vándoroltak, majd voltak, de előbb vagy utóbb mind letelepedtek. Kialakultak az affinitásaik, s az immáron limitált mágiaművészet segítségével értek új magaslatokba. Mindenki harcolt, s mindenki legjobb érdeke szerint próbált élni. Meghaltak saját családjaikért, s nemzeteket hoztak létre. Bekerültek a hősök közé, majd legendájuk tovább élt, mikor már lelkük réges régen eltűnt.

Felhasználó profiljának megtekintése

2Világtörténet Empty Re: Világtörténet on Szomb. Jún. 29, 2019 5:15 pm

Nadyun

Nadyun
Fejlesztő
Fejlesztő
Teremtéstörténet

  
  Senki sem tudta, hogyan jöttek a világra, s hogy miért léteztek. Ismeretlen erők voltak, kik saját létezésük okát nem keresve szálltak az üresség szárnyain. Az öt isten barátságba, a szeretet kapcsolatába született. Együtt uralták a végtelenséget, az istenségek csillagán ülve. Az istenek megfogadták, hogy senki sem ül a világ trónjára, hogy letaszítsa társaikat. Esküt kötöttek, hogy erejüket nem használják az igazság meghajlítására, s nem zavarják meg az igazság hálóját. Az isteni lelkek ebben az esküben igazi társakká váltak, s értelmetlen létezésüknek szabályokat adott, mely számukra nyugalmat biztosított. A nyugalom viszont nem örök érzés, s a biztonság hajszálnyi fonala nem tudta az öt lélek erejét hátán tartani.

  Az üresség határtalansága viszont képes volt az isteni lelkekben érzelmeket létrehozni. Akármennyire is ellenezték, a valóság szabályai saját súlyuk alatt kezdtek összedőlni. Az unalom és kíváncsiság érzése pedig nagyobb erejű volt, mint az eskü, melyet egész életükben követtek. A kíváncsiságot az erőszomj követte, mely megakadályozhatatlan események láncát idézte elő. Az öt isteni lelkek egyike, Voldir, ezen rossz akaratú erzéseinél fogva megdöntötte a világ egyensúlyát. Unalommal elöntve 3 társlelkét magába nyelte, s a trónra ült, hogy magáévá tegye az ismeretlen űr minden pontját. Nadyun, az utolsó fennmaradt tiszta isteni lélek, a világ első csínjével Voldirt egy csillagba zárta. A mozdulat ára hatalmas volt, s nem tudta teljesen elzárni a gonoszság lelkét. Voldir az istennő iránti utálatát sugározta ki az univerzum minden pontjára, mely a csapdát ízzó csillaggá változtatta. Mindent elnyelő akarata átjutott a csillag határain, elöntve mindent saját lelkéből született lényekkel. Nadyun szeme előtt született meg az erő iránti éhség megtestesülése, a világnyelő sárkány. 
  A sárkány, mi egy isten erejével vetélkedett, Nadyun számára hatalmas veszélyt jelentett. Voldir elzárása erejének nagy részét már felemésztette, így egy tervet gondolt ki. Mikor a sárkány készült elnyelni a világ szélére kergetett istennőt, Nadyun megszegte az immáron megdőlt esküt, s a valóság hálóját megvágva elmenekült. A világháló megvágása megváltoztatta a létezés törvényeit, dimenziókat hozott létre. Végtelen számú idősík jött létre, mely tökéletes volt Nadyun számára. Az istennő, kihasználva a helyzetet, erejének visszaszerzésére egy különleges tervet vitt végbe. Létrehozott egy univerzumot, mely az igaz élet létrehozására minden szükséges feltételt megadott. Maradék erejéből létrehozta Terrát, majd saját lelkét sok részre osztva az emberi élet megalkotója lett. Az istennő ugyanis ismerte Voldir egyetlen gyengeségét: Nem ismeri a valódi életet, s halált. Az istennő létrehozta az élet s halál körforgását, majd saját lelkeinek darabját abba helyezte.

  Az istennőnek minden megfelelt. Voldir rossz akarata átszelte a dimenziókat, viszont ezt saját céljának elérésére fordította. Terra földje s ege bestiákkal lett elhalmozva, mely veszélyeztette lelkeinek életét. Így, Nadyun saját erejének kis részével fizikai testet öltött, majd az elsőszülöttek védelmére sietett. Az istennő, az igaz anya, az embereknek eszközöket adott, hogy erősödni tudjanak. Létrehozta a mágiaművészetet, mely az isteni erők különbözű formájú megtestesülése lett. Ezen felül tárgyakat készített, melyeket szétszórt Terra felszínén. Miután megtanította az embereket a harcra, Nadyun megkezdte erejének regenerálását. Megszűnt a fizikai teste, s félálomba mélyedve nézte, ahogyan lelkének darabjai életeket éltek, tapasztalatot szereztek. Nadyun mindent eltervezett, ebbe beletartozott az az érzelmi ütés is, melyet az ő eltűnése keltett. Az emberek lelke megváltozott, a mágiaművészetek működésével együtt. Fő érzelmük korlátozta a művészetek használatát, affinitásokra bontotta a kezdetek népét. A tiszta mágiát felváltotta az érzelmek s természet színei. Az alvó istennő sosem hagyta el őket teljesen: Angyalokat alkotott, kik szemeként szolgáltak, hogy közelről figyelje az emberek fejlődését.

  Voldir, elzárva a csillagban, megállás nélkül szökésén dolgozott, s Nadyun elnyelését tervezte. Vajon sikerülni fog Nadyun terve, s az élet tudásával győzedelmeskedni fog, vagy az egyszer trónra ült korrupt isteni lélek felül fog kerekedni rajta? Nadyun minden tétjét az emberekre rakva várta, hogy a saját kis hősei megmentsék a világot. Bosszúja talán millió évek távolságára van, de az okos istennő minden lépése afelé vezet. A gonosz lélek fő teremtményét Nadyun keresésére küldte. A Világnyelő Sárkány dimenziókat szelte a szárnyaival, a végtelen világ minden sarkát átkutatva. Útjában álló csillagokat, bolygókat felfalta, hihetetlen méretű pusztítást hagyva háta mögött. A végtelen számú síkokon szállt, mérhetetlen étvággyal, az isteni lelket keresve.



Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére  Üzenet [1 / 1 oldal]

Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.